az mlsz második elnöke
1902-ben az MLSz első rendes közgyűlése közfelkiáltással szavazta meg Rákosi Viktort új elnöküknek.
Rákosi Viktor, Kremsner (Ukk, 1860. szept. 20. – Bp., 1923. szept. 15.): író, újságíró, humorista. ~ Jenő és Szidi öccse. Jogi tanulmányai közben újságírással is foglalkozott; először (1879-ben) a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa. 1894-től alapítója és szerk.-je a Kakas Márton c. élclapnak. Novelláit és tárcáit Sipulusz álnéven jegyezte. 1891-től a Petőfi Társ., 1897-től a Kisfaludy Társ. tagja. 1901-ben ogy.-i képviselővé választották a függetlenségi és 48-as párt listáján. Sokat utazott, egész Európát bejárta. Az 1888-i velencei nemzetközi irodalmi kongresszuson Türr István tábornokkal képviselte Mo.-ot. 1889-ben a párizsi világkiállítás alkalmából Gambetta sírjánál mondott feltűnést keltő beszédet. 1911-től haláláig paralízisben feküdt. Nevét főleg humoros karcolatai s romantikus nacionalista regényei, elbeszélései tették ismertté.
Rákosi Viktor azonban köszönte szépen a felkérést, és nemet mondott. Érdekesség, hogy az MLSz-nek 1925-ig (Dréhr Imre érkeztéig) mindössze öt éven át volt rendes elnöke. Először Kárpáti Béla (FTC, 1907-09), majd dr. Füzesséry Zoltán (ex-MÚE, 1918-19). A köztes időkben általában betöltetlen a poszt, vagy valami celebet tolnak oda (Banovits Kajetán, Pallavicini György, Friedrich István).
Mielőtt arra a téves következtetésre jutnánk, hogy Kisteleki István idején évszázados nyugalom köszöntött be a Kánai útra, meg kell jegyeznünk, hogy ez első 25 év alatt a szövetség mindössze hat főtitkárt (a napi ügyek vitelében legfontosabb személyt) fogyasztott el, annyit mint Kisteleki egy-másfél év alatt.
